hozzájavalók:
6 nagyobb padlizsán
legalább 1 fej fokhagyma :)
2 hagyma
5 ek citromlé
1-2 dl olivaolaj
só
bors
friss bazsalikom
így tettem:
A padlizsánokat megmostam, a tövénél villával megszúrkodtam, hogy ne durranjanak ki. Maximumon süttem egy fél órát egy tepsiben, nem baj, ha nagyon szorosan vannak, mert úgyis elkeserítően összeesnek. Fél óra múlva megnéztem jól vannak-e, lejjebb vettem a sütőt és jól megforgattam iket. Így kb. 45-60 percet sült, de nem tudom pontosan, mert közben takarítottam, de akkor jó, amikor teljesen összeszottyadt és egy kicsit megszenesedett a héjja. Fura dolog is történt, egész sok lé kifolyt belőlük, de nem estem kétségbe, mert jól leöntöttem róla és utána konyharuhával letakarva hagytam kézmelegre kihűlni.
Ha kihűlt, jöhet a feldolgozás:
Én nem bírom a magjait, úgyhogy a pucolás és a becitromozás után (ezt jobb minél előbb megtenni, hogy ne barnuljon meg) igyekeztem minél többet eltávolítani belőlük, ráadásul állítólag még keserű is.
A legenda, miszerint a késtől lesz barna a padlizsán húsa megdőlt, ugyanis a mai rozsdamentes késekre ez már nem érvényes, viszont a levegőtől barnul, mint ahogy azt már fentebb említettem. Úgyhogy bátran apróra vagdostam KÉSSEL, bele a kisvájlignba és jöhet a sava borsa ízlés szerint. Mehet még rá citromlé érzésre, meg a reszelt hagyma, fokhagyma, én ezeket szeretem eltúlozni, ezért írtam a fenti mennyiségeket, az apróra vágott csokor bazsalikom, végül olivaolaj, ezt is szemre.
Télire:
Azt mondják az okosok, hogyha a befőttesüveg tetejére teszünk még egy kanál olajat, akár 2-3 hónapig is eláll tartósítószer nélkül, a kísérleti alany otthon van a polcon, majd beszámolok. Márha kibírja addig :)
Egészség!
