Hogyan és miért

Mert nagyanyám egy könyvbe írta és elveszett. Azóta nem tudok rendes piskótát csinálni. Folytatom a hagyományt, így.

2013. november 29., péntek

Mézeskalács via Süttürüttü

Hozzávalók:
76 dkg liszt
34 dkg porcukor
2 púpos kiskanál szódabikarbóna

1 tasak mézeskalács fűszerkeverék.
Itt álljunk meg egy szóra, hogy az miből is áll. - Adina kedvéért kanadai himnusz előadása erősen ajánlott - fahéj, szerecsendió, koriander, gyömbér, édeskömény, szegfűszeg, szegfűbors, ánizs, csillagánizs, bors, kardamom. Mindösszesen 27g fűszer, nyilván ez függ attól is, hogy friss-e a gyömbér ésatöbbi ésatöbbi. Anyám, ha jól olvasom ki a kis kézzelírottból, csak fahéjat és szegfűszeget tett bele.  
Hozzá kell tegyem, hogy ez a keverék szerintem ragyogóan sikerült kotányiéktól.
Szóval mindezek ízlés és lehetőségek szerint, roppant finomra őrülve, javaslom a kávédarálót.

5dkg vaj
4 tojás
4 ek méz

Elkészítés:
Mindezt jól összegyúrni, és betenni pihenni a hűtőbe.
Mivel idén Levi gyúrta, került bele teljes kiőrlésű liszt és xyllit is, mert fel kellett találja magát a konyhaszekrényből, lévén elfogytak az előírt mennyiségű alapanyagok. (a kamrakulcs meg hiába van felakasztva...) Hozzáteszem, a tészta csak szebb, rusztikusabb lett a teljeskiőrlésű lisztől. Érdemes a pasikat néha magukra hagyni a konyhában, most már tuti.
Ha nagyon lágy a tészta akkor liszttel - amit közben megtalálunk - azt a nyújtásnál lehet pótolni.

Kinyújtjuk, kb 5mm (koszorú esetében) amúgy meg 3mm vastagra kalácsocska esetében, szaggatjuk, majd egész tojással megkenve közepes lángos sütőlapon világos barnára sütünk.

Nincsenek megjegyzések: